Egyetemista voltam, amikor találkoztam Eduarddal, a szobrásszal. Majd’ harminc év volt a korkülönbség közöttünk, apám korabeli volt. Természetesen vénségesen vénnek láttam, noha fiatalos férfi volt és rendkívül aktív életet élt. Hatalmas köztéri alkotásokra kapott megrendelést, szobrokra és domborművekre, amelyek elkészítése fizikai erőt is követelt (ő készítette például a Taganszkaja metróállomás bronz tablóit, köztük a gyönyörű […]
Engedtessék meg, hogy egy kicsit vitatkozzam az Idősnek lenni jó című cikk némely kitételével. Sok mindenben egyetértek az írás állításaival, ám van néhány, amivel nem, vagy csak nehezen. (Egyébként a cikk olyan szemléletről tanúskodik, amely számomra irigylésre méltó; gyakran a fejemhez vágják, hogy nem vagyok elég pozitív – és lehet, kedves olvasó, hogy te is […]
Nem muszáj velem együtt lelkesedni a Kill Bill című filmért. Tudom, sokan képtelenek még megnézni is, mert taszítja őket a rengeteg verekedős jelenet, az erőszak számtalan megnyilvánulása, a patakokban folyó művér (több mint négyszáz litert használtak az egyik kulcsjelenethez). A kétrészes alkotást telezsúfolták a fizikai és lelki agresszió és brutalitás megnyilvánulásaival, úgyhogy megértem azokat, akik […]
Dávid Péter július 5-én kelt cikkét olvasva valahogy úgy vagyok, mint Schrödinger macskája: gondolok és érzek róla valamit, meg annak az ellenkezőjét is. A járvány kitörése előtt luxusbörtönünkből, ahol férjemmel élünk, dolgozunk és gondozzuk idős édesapámat, a Casino Rueda lélekemelő közösségi tevékenységébe menekültünk: barátokkal táncoltunk salsát, akiknek életkora négy évtizedes skálán mozog. Mi a legidősebbek […]
Idősnek lenni nem hátrányos helyzet, nem feltétlenül jelent csökkent életminőséget. A kor csupán egy aktuális állapot, egy mérőszám, a születéstől kezdve eltelt évek száma, a megélt karácsonyok, a várva várt tavaszok és a visszasírt nyarak száma. A kor az élettapasztalat rövid, számszerűsített összegzése, na meg a bölcsesség becsült fokmérője. Az idős emberek egy jelentős része […]
Idősek karanténban – a generációkutató szemével A COVID-19 okozta járványhelyzet idején az idősek viselkedését, reakcióit sok kritika érte. A társadalom egy része ítélkezni kezdett cselekedeteik felett, gúny tárgyává tette és bűnbakká kiáltotta ki a vírus szempontjából leginkább veszélyeztetett korosztályt – mondván nem a helyzetüknek megfelelően cselekednek, miközben a járványügyi intézkedések elsősorban őket védik/védenék. De vajon […]
Egyszer azt hallottam valakitől, hogy az életkor önmagában nem érdem vagy tiszteletre méltó teljesítmény, csak egy állapot. Úgymond, ne azért tisztelj valakit, mert benne van a korban, hanem azért, mert… (és itt állhat bármi, ami tiszteletre méltóvá tesz egy embert). Érdem lenne mégis, ha valaki magas kort él meg? A háború előtt született nemzedékeket még […]
…azzal a véleményemmel, hogy nem kellemes „ilyen volt – ilyen lett” típusú képpárokat nézegetni. Tudod, amikor egy híres ember fiatalkori és mostani fotóját teszi egymás mellé a bulvárlap képszerkesztője. Egyedül vagyok ezzel valószínűleg, hiszen gyakran felbukkannak ezek a képpárok, vagyis rajtam kívül mindenki kedvtelve szörnyülködik azon, mit zúzott tönkre az idő egy arcon. Különösen szívbe […]
Fontos írásra szeretném felhívni a figyelmedet: június végén jelent meg Horváth Bence cikke a 444.hu ÉLET rovatában. A szerző Kucsera Csaba szociológussal beszélgetett. Hosszú olvasmány. Már a címe is egy felismerés: “A járvány megmutatta, hogy nagyon elnagyolt fogalmaink vannak az idősekről”. Ha rászánod ezt a tíz percet és megismered az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék tudományos […]
A 21. század egyik nagy kihívása, hogy lényegesen tovább élünk, mint korábban valaha, ám a társadalom egyelőre nincs felkészülve erre. Japánra különösen jellemző, hogy sok és egyre több az olyan idős ember, akiknek jó a kondíciójuk, szívesen és könnyen mozognak, motiváltak, és szellemileg is felveszik a versenyt a fiatalabb korosztályokkal. Japánban ezzel számot vetettek, és […]