Lenne okunk megijedni. Végre születnek alapos írások is az új koronavírus-járvány magyarországi terjedéséről és a kialakult népegészségi helyzetről. Nem szakcikkekre gondolok, hanem közérthetően megfogalmazott, tárgyilagos összefoglalókra, amelyek az újságírás szabályai szerint csokorba gyűjtik az ismerhető tényeket. Ma reggel például ez volt az általam kedvelt portál vezető cikke.
Szóval, lenne okunk az ijedségre, viszont nem szabad elveszítenünk a fejünket.
Mindennél fontosabb az élet védelme, az egészségé. A józan ésszel elfogadható lépéseket, óvintézkedéseket feltétlenül meg kell tennünk. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány:
- Lehetőleg ne menjünk sokak által látogatott zárt helyre, de ha elkerülhetetlen, mindenképpen viseljünk orrunkat és szájunkat is betakaró maszkot!
- Mindig válasszuk a szabad levegőt a zárt hely helyett, amikor ez módunkban áll!
- Mossunk gyakran és alaposan kezet!
- Ha másokkal találkozunk, tartsunk megfelelő fizikai távolságot tőlük!
- Igyekezzünk megőrizni, sőt, javítani fizikai állóképességünket!
Ugyanígy fontos, hogy anyagi értelemben se csússzon ki a lábunk alól a talaj. Tudom, könnyű ezt mondani, de nagyon sokan veszítik el az állásukat, maradnak jövedelem nélkül, vagy zsugorodik hirtelen a bevételük. A vállalkozások talpon maradása is rendkívül fontos. Legyünk körültekintőek, képezzünk tartalékot, sohasem túl késő, és semmiképp ne költekezzünk feleslegesen. Ez egyén és vállalkozás esetében is üdvözítő. Álljunk ellen a hatalmas árengedmények csábításának.
A testi és az anyagi védekezés mellett nyilvánvalóan rendkívül fontos a belső béke megőrzése, amennyire ez lehetséges. Valamilyen módszerrel csökkentsük a feszültséget és a szorongást, pl. meditáljunk vagy jógázzunk, menjünk el masszőrhöz vagy akár kérjük meg társunkat egy szeretetteli műkedvelő masszázsra; ha tehetjük, kiránduljunk erdőben vagy üljünk ki vízpartra, esetleg használjunk relaxáló hatású CBD-olajat. Pszichés állapotunkat súlyosan megviseli, ami velünk, körülöttünk történik. Ezért most van az a pillanat, amikor támaszkodnunk kell egymásra. Idősnek a fiatalra és fordítva. Az emberi kapcsolatok ilyenkor úgy változnak, ahogy egy elmosódott kép a filmvásznon hirtelen kiélesedik, kemények lesznek a kontúrok, ahogy fókuszál a kamera. Ha eddig nem működött jól egy párkapcsolat, a járvány idején, a kényszerű összezártságban különösen nehéz lesz egyben tartani. Nehéz, de nem lehetetlen. Érdemes dolgozni rajta, akár párterapeuta online segítségével is.
A legkönnyebb bűnbakot keresni. Láttuk ezt az idén tavasszal, amikor a vásárlási idősávok bevezetése idején sokan az időseket okolták, korholták, sőt, gyalázták. Ez elfogadhatatlan. A nyár végén, amikor a külföldi nyaralásról visszatért fiatalok tartottak óriási bulikat, a korosabb emberektől lehetett elfogultan rosszalló és rosszmájú megjegyzéseket hallani. Ez is elfogadhatatlan. Ha nem tiszteljük egymást kortól és társadalmi helyzettől függetlenül, az végzetes lesz.
Ezredszer sem tudok jobbat: segíthetünk egymásnak. Akik koruknál fogva megtapasztaltak már nehéz időket, apró fogásokat mutathatnak a fiataloknak, amelyekkel könnyebb átvészelni e nehéz időket. Az ifjabbak lelki támaszt és a napi létfenntartásban is kezet nyújthatnak az idősebbeknek. Ami máskor ajánlatos volt, most kötelező: támaszkodjunk egymásra. Együtt sokkal jobbak az esélyeink az életben maradásra.
Dávid Péter
