A médiafogyasztási szokások terén kiegyenlítettnek látszik a különböző nemzedékek helyzete Magyarországon. Az internetezők fele már nem a hagyományos médiából tájékozódik, hanem kizárólag a világhálóról – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb felméréséből. A közzétett eredmények szerint az idősek majdnem 70 százaléka is ugyanannyit internetezik, mint amennyit tévézik.

Az NMHH megállapította, hogy valamelyest visszaszorult a hagyományos médiafogyasztás és távközlés (tévézés, rádiózás, nyomtatott sajtó és a telefonálás), amióta az internethasználat egyre rohamosabban terjed. A járvány természetesen ugyancsak kedvez az internethasználat terjedésének. A felmérés szerint 2019 végén már több mint 6 és félmillió internetező volt Magyarországon (a 15 évesnél idősebbek körében), aki legalább heti rendszerességgel böngészett a világhálón. A hagyományos elektronikus és nyomtatott sajtóból az internetezők fele már kevésbé vagy egyáltalán nem szokott tájékozódni. A válaszadók 46 százaléka ugyanígy van a tévézéssel: nem, vagy alig néz televíziót.

Az NMHH összeállításából az is kiderült, hogy a húsz év alattiaknál sokkal gyorsabb a televízió és a rádió térvesztése az internettel szemben. A tizenévesek között tízből heten a világhálóról tájékozódnak a hagyományos tévék, rádiók, újságok helyett – tizenháromból mindössze egy fiatal mondta, hogy többet tévézik, mint amennyit internetezik -, és tízből nyolcan az interneten néznek filmeket, videókat vagy sorozatokat. (Külön megérne egy misét, mennyire tájékozottak az emberek úgy általában, és mennyire követik nyomon a hazai politikai, gazdasági és kulturális változásokat a fiatalok. Erről talán a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet munkatársait kellene faggatnunk.)

A hatóság szerint egyre többen használják magabiztosan az internetet. Az internetező hatvanasok 70 százaléka, míg a hetvenévesnél idősebbek 68 százaléka ugyanannyit vagy többet internetezik, mint amennyit tévézik. Hurrá!

Azt hiszem, sok meglett korú ember kényszerből és kíváncsiságból fordult a világháló felé, de ezt már én teszem hozzá a hatóság megállapításaihoz. Egyfelől a szűkülő anyagiak miatt az sem vesz nyomtatott lapokat, akinek még igénye lenne rá; másfelől az idősebbek körében is egyre ritkább a nettel szembeni idegenkedés (igaz, már nem új ez a technológia). Eszembe jut egy kedves barátnőm, aki néhány éve halt meg. Magyarországról származott, de az Egyesült Államokban, Arizona állam fővárosában, Phoenixben élt, és személyes példája engem nagyon megfogott. Benne járt a hetedik ikszben, amikor azzal szórakoztatott engem, hogy amikor új receptet próbált ki, remek digitális fényképezőgépével megörökítette a konyhapulton gőzölgő eredményt, majd e-mail csatolmányként elküldte nekem a fotót. Egyébként nevezetes sportember volt: Pajor Éva, aki részt vett az 1956-os nyári olimpiai játékokon száz méteres hátúszásban. Nem tért vissza a verseny után Magyarországra, és kisgyermekeket tanított úszni előbb Ausztráliában, majd Amerikában. Kiváló úszó és nagyszerű pedagógus volt, nekem pedig szívbéli jó barátom. Tőle tudom, hogy bizony nehezére esett a komputerrel megismerkedni és a világhálóra is félve merészkedett fel először, de aztán nagyon ráérzett az új kommunikációs lehetőségek ízére, és rohamléptekkel sajátította el az új eszközök használatát. Leveleki Eszter híres bánki-tavi csoportjába tartozott (aki még nem hallott róla, javaslom, olvasson utána az interneten), és a többi bánki gyerekkel e-mailben tartotta a kapcsolatot haláláig.

Dávid Péter

Forrás: https://www.napi.hu/tech/adat-nyudgij-internet-media.712982.html