Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) arra figyelmeztetett, hogy nemzedéki katasztrófa alakulhat ki a koronavírus-járvány miatti iskolabezárásokból. A szervezet főtitkára, António Guterres kiemelten fontosnak tartja, hogy a diákok – úgymond, a megfelelő egészségügyi óvintézkedések mellett – visszaüljenek az iskolapadba. A legfrissebb adatok szerint mintegy százhatvan országban zártak be az iskolák, ami több mint egymilliárd diák életét érintette, miközben legalább 40 millió gyerek maradt ki az óvodából.
Eddig a hír, amely igazán mellbevágó (és nem is egyszerű ellenőrizni a valóságtartalmát). A járványról és a vírus okozta megbetegedésekről ellentmondásos híreket kapunk nap mint nap; épp augusztusban lehetett olvasni például arról, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben a gyerekek sem védettek a fertőzéssel szemben. Tehát a különböző tanintézetek bezárása ésszerű lépésnek tűnik. Akinek iskolás korú gyermekei vannak Magyarországon, a saját bőrén tapasztalhatta meg az idei év első felében, milyen terhet jelent a hagyományos iskolai és óvodai működés felfüggesztése. Guterres főtitkár szerint az iskolabezárások vezetnek nemzedéki katasztrófához, de megkockáztatom: ha azok a bizonyos megfelelő egészségügyi óvintézkedések netán mégsem annyira megfelelőek, vagy nem sikerül maradéktalanul betartani őket, az is beláthatatlan következményekkel járhat. Mitől féljünk inkább? Az biztos, hogy ez a járvány mindenkinek fenekestől felforgatta az életét, és a mai gyerekek vészterhes korban élnek. A felnőtt korosztályok dolga, hogy működő és életszerű megoldásokkal rukkoljanak elő. A helyzet rendkívül nehéz, indokolt, hogy az idősebbek generációja felelősen gondolkodjon és cselekedjen a fiatalabbak érdekében.
Dávid Péter
