A nagymamám az idén tavasszal múlt 86 éves.
Hosszú ideig nagyon aktív és fitt volt, ezért viszonylag váratlanul érte, amikor néhány éve elkezdett “megöregedni”. Még mindig nagyon fitt a korához képest, de már nem tud annyit mozogni, mint régen, nem erőltetheti meg magát annyira, és a hallása is nagyon elromlott, alig hall, ezért kommunikálni is nehéz vele.
Nemrég vásároltunk egy szép kerttel rendelkező családi házat, szinte a szomszédjában. Őszintén szólva kicsit tartottam tőle, hogy mi lesz majd, ha beköltözünk, nem lesz-e teher a közelség. De a képen látható almafának köszönhetően már nem tartok ettől egyáltalán, sőt nagyon várom.
Erről a fáról rendszeresen potyog a gyümölcs. Egy alkalommal felvetettem a nagymamámnak, hogy szedjük össze együtt, vigyázva, hogy ne erőltesse meg magát. Nagyon lelkes lett. Szinte megfiatalodott.
Hihetetlenül hangzik, de amíg szedte az almát, még a hallása is megjavult, közben beszélgetni is tudtunk egymással, amit már évek óta nem… Egy kicsit visszakaptam a régi nagymamámat. Azóta már többször is áthívtam almát szedni. Van, hogy kicsit fáradtabb, és gyengébb, de olyankor is lelkesen átjön, és az almafa alatt azonnal erőre kap.
Vigyázunk rá, hogy azért ne erőltesse meg magát, de közben hasznosnak is érezze magát. Lelkesen jelentkezett rá, hogy ha megérett a diónk, akkor annak a megpucolásában is segít majd. 🙂
